Írta: Fábián Ildikó
KemGuru olvasótáborunk ismét másik helyszínen került megrendezésre 2026. július 27-31. között, mert szeretjük a változatosságot. Bula Imréné (Margitka) kolléganőnk olyan sokszor ajánlotta már nekünk a településükön található Tarjáni Nemzetiségi Ifjúsági Tábort, hogy úgy döntöttünk, idén oda visszük a gyerekeket egyhetes „elvonulásunkra”. Több szempont is motivált bennünket: a helyszín közel van nemcsak Tatabányához, de a KemGuru Totó nyerteseinek otthonához is, így költséghatékonyabb az utazás mindenki számára; az épületet pedig az elhelyezkedése, a tágas terek, a gyönyörű környezet és a szobák beosztása tette ideálissá 24 fős csapatunk befogadására.
Már az első nap délutánján vendégül láttuk Dr. Hajdu Zsanett biológus-gyógynövénykutatót, aki először Dél-Amerika esőerdeiben szerzett tapasztalatairól, az ottani emberekről és az élővilágról tartott egy kis beszámolót. Majd körbevezette a hallgatóságot a tábor területén, hogy megtudjuk, a minket körbevevő természet tele van hasznos és finom növényekkel. Találtunk kökényt, csipkebogyót, gombákat, de cickafarkat és csalánt is, melyek felhasználásáról sok új információt kaphattak a gyerekek.
Kedden reggeli után felfedeztük a környéket, és hegyen-völgyön keresztül begyalogoltunk a falu központjába feltölteni a merülő készleteket (vagyis chipet, üdítőt vettek a gyerekek), valamint egy kicsit levezetni az energiákat a nagyon korszerű és ötletesen kivitelezett játszótéren. Délután Nyulász Péter író, költő érkezett hozzánk, hogy alkotóvá válásának főbb mozzanatairól beszéljen a jelenlévőknek, és egy kicsit kedvet csináljon a könyvei elolvasásán túl a versek írásához is. Ekkor osztottuk ki azokat a köteteket is, amelyekből a csapatok kiválaszthatták, melyik költeményből szeretnének a hét folyamán majd filmet forgatni. Vacsora után pedig előkerültek a ropik és krékerek, a gyümölcstea és a szörp, amelyek mind elfogytak, mialatt táborlakóink érdeklődve tapadtak a vászonra és élvezték a Zootropolisz című animációs film első részének történetét.
Harmadik napunk az alkotás jegyében telt. Délelőtt a gyerekek különféle dísz- és ajándéktárgyakat készíthettek (pl. karkötőt, könyvjelzőt, álomfogót), ebéd után pedig Füriné Nagy Edit képzőművésszel elmerülhettek egy különleges festési technika rejtelmeiben, amellyel – Nemes Nagy Ágnes egyik versét alapul véve – jobbnál jobb nyári csendélet témájú képek kerültek ki kezeik alól. Este popcorn ropogtatás közepette folytatódtak Judy Hopsz és Nick Wilde állati kalandjai.
A csütörtök mindig „kirándulós” nap, így ezúttal Komárom felé vettük az irányt. Bejártuk a Monostori Erőd minden zegét-zugát, az istállóktól a kazamatákig, miközben izgalmas történeteket hallhattunk magáról az épületről és a benne élőkről egyaránt. Ezt követően átmentünk Tatára, ahol az Old Lake Kalandparkban a gyerekek többek között azt is kipróbálhatták, milyen érzés a fák között suhanni egy drótkötélen. A kánikulában jól jött egy kis hűsítő móka, ezért előkerültek a vízipisztolyok és megkezdődött a csata, amelynek végén szinte az összes táborozó átázott ruhában, de nagyon vidáman kezdett készülődni a másnapi hazatérésre.
Péntekre már csak a pakolás, a rendrakás, a projektfilmek megtekintése és az ajándékosztás, valamint az egyik szülőtől kapott, jól behűtött dinnye elfogyasztása maradt. Ebéd után sorban érkeztek az autók, hogy elvigyék a gyerekeket, akik aztán otthon még órákig/napokig mesélték az élményeket (remélhetőleg). Mi pedig már azon kezdtünk gondolkodni, mi legyen a következő évi program. J