Írta: Fábián Ildikó
Országos szakmai konferenciára vártak bennünket 2024. június 18-án Szekszárdra. Kaptunk is az alkalmon, mivel már nagyon kíváncsiak voltunk az Illyés Gyula Könyvtár új épületére.
Nem is kellett sokat várnunk erre az élményre, hiszen rögtön érkezésünk után „összefutottunk” Liebhauser János igazgatóval, aki lelkesen körbevezetett bennünket a többszintes tágas épületben. A félig üres tereket, amelyekbe egyelőre még csak a bútorok kerültek elhelyezésre, gondolatban mi már megtöltöttük könyvekkel, különféle eszközökkel és növényekkel, amelyek mind hozzájárulnak majd az olvasók kellemes időtöltéséhez.
Néhány pogácsa és némi kávé után elfoglaltuk helyünket a vidám színekkel és modern berendezéssel büszkélkedő hűvös konferencia-teremben, hogy meghallgathassuk a könyvtárvezető és Huszkáné Horvát Andrea, az Informatikai és Könyvtári Szövetség alelnökének köszöntőjét. Az első előadás nagyon érdekes volt, hiszen szociológiai és politikai szemszögből vizsgálta a kultúra és a könyvtárak szerepét a vidék életében, fejlődésében. Pálné Kovács Ilona egyetemi tanártól megtudhattuk, hogy 1990-ben nagy fordulat következett be a vidék életében, ugyanis az addig központosított rendszert az aprófalvaknál is felváltotta a helyi döntéshozók megválasztása. Ezzel mintegy az önállóság és a szabadság kulcsát adva az emberek kezébe, amivel megpróbáltak élni is a lakók. Azonban míg az egyik fronton fejlődés volt tapasztalható, hiszen sokan örömmel fordultak a helyi polgármesterekhez, országgyűlési képviselőkhöz ötleteikkel és kéréseikkel, addig az ország vezetése nehezen tudott kompromisszumra és együttműködésre jutni számos település elöljáróival bizonyos ügyekben. A könyvtárak próbálták már akkor is felépíteni a hidat a kistelepülések és a városok között. Kezdetben a kistérségi társulásokkal, majd a KSZR-rel, amely azóta is tökéletes hálózatként működve éri el a kultúrára „éhes” embereket szerte az országban. Kormánytól, fenntartótól független rendszerként végzik a könyvtárosok a dolgukat, és ez ad esélyt a legeldugottabb falvaknak is arra, hogy részesei lehessenek a nagy egésznek.
Az elgondolkodtató előadást követően Mikolasek Zsófia, a József Attila Könyvtár Tatabánya igazgatója beszélt arról, hogy milyen is egy modern könyvtárban dolgozni és olvasóit milyen új szolgáltatásokkal igyekszik a vármegyei könyvtár még elégedettebbé tenni. Szóba kerültek a kölcsönző automaták, a visszahozott könyvek önálló leadást és a lefoglalt dokumentumok átvételét szolgáló boxok, valamint az elektronikus hirdetőtáblák. Ízelítőt kaphattunk az elektronikus könyvtár és a legújabb vívmány, az e-book kölcsönzés működéséből. Említést érdemeltek az legújabb fejlesztések is: az online beiratkozási és fizetési lehetőség, valamint a kisközösségekkel együtt közösen használt rendezvénynaptár elképzelése is.
A délelőtti programrészben utolsóként Liebhauser János szekszárdi igazgató kapott szót, s vezette végig a hallgatóságot az új épület terveitől a megvalósításig tartó úton. Ahogy más könyvtárak esetében, Szekszárdon is már jó ideje terveket készítettek a kollégák (kb. 23 db-ot), miként lehetne a régi, elavult épületet egy újra, jobbra cserélni, amiben nemcsak az olvasók, de a könyvek is jól érzik magukat. A Modern Városok Program részeként végül siker koronázta a próbálkozásokat, és elindult egy minden szempontból ZÖLD projekt. „Némi” várakozási idő után végül 2018-ban készült el a kivitelezési terv, s szépen lassan megépült a jelenlegi tudásközpont, mely a vármegyei levéltárat is magában foglalja a könyvtár mellett. És hogy mikorra várható a hivatalos átadás és a megnyitó? A könyvtár kollektívája reméli, hogy idén ősszel már náluk köszönthetik a diákok az új tanévet.
A rendezvény számunkra egy kisebb vezetett városnézéssel és finom ebéddel zárult, aztán indulnunk kellett vissza Tatabányára.
