Új helyszínen a KemGuru olvasótábor
Írta: Fábián Ildikó
Szakítva a korábbi hagyományokkal, ezúttal a Börzsöny felé vettük az irányt, hogy közel a természethez, térerő-mentes helyszínen valósítsuk meg az idei KemGuru olvasótáborunkat. Az április-június között havonta megjelenő online totóinkat sokan kitöltötték kistelepülési olvasóink közül, míg végül az elért pontszámok alapján a legjobb 25 gyerkőcöt vihettük magunkkal Kóspallagra, a Kisinóci Turistaházba 2024. augusztus 5-9. között.
A viszonylag nagy távolság miatt ezúttal buszt béreltünk és indultunk neki a nagy kalandnak Tatabányáról, útközben meg-megállva, hogy táborozóinkat „begyűjthessük”. A megérkezésünk után hamar birtokba vettük a kastélyszerű épületet, ahol az első szint a gyerekek, a torony pedig a felnőttek szálláshelye lett. A földszinti tágas tereket foglalkozásaink és a játék színterévé neveztük ki. Már este meg is érkezett az első vendégünk Zichó Viktor személyében, aki az Alpokban tett kerékpár-túrájáról vetített egy kisfilmet és beszélt az élményeiről.
A 2. napon Nász János kollégánk vezetésével elindultunk egy közel 11 kilométeres túrára Királyrétig és vissza a turistaházba, miközben a lelkes gyerekek a Börzsöny kincseit keresték a növényekben és az állatokban, buzgón fotózva a természeti szépségeket. A tábor végén ugyanis az a csapat, aki a legnagyobb eszmei értékkel bíró élőlényt kapta lencsevégre, különdíjban részesült (az utolsó napon került kamera elé egy foltos szalamandra, aki ezzel meghozta felfedezőinek a győzelmet). Fáradtan és éhesen tértünk vissza a körútról, így délután a pihenésé lett a főszerep. De azért, hogy a szórakozás se maradjon el, estemég egy pizsama-divatbemutatót is tartottunk.
Szerdán délelőtt egy rövidebb sétát tettünk a környéken, közben alaposabban megismerhettünk néhány gyógynövényt és gombát a Dunakanyar Erdei Tanoda szakértője segítségével. Ebéd után pedig Bojti Anna író érkezett hozzánk, hogy meséljen a nem túl szokványos regényeiről, és meghívja a hallgatóságot egy kis nyomozásra az állatkertben. Egyúttal a legújabb általa tervezett társasjátékot is bemutatta nekünk. A Börzsöny hívó szavának Anna sem tudott ellenállni, hiszen tőlünk távozva bevetette magát az erdőbe. Este még belefért a programba egy kis társasjátékozás is, mielőtt végleg ágyba kerültek a fáradt táborlakók.
Ha csütörtök, akkor kirándulás! Ezúttal sem volt másként, hiszen a 4. napon elsőként Drégelypalánk volt az úticélunk, ahol a Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ munkatársai vártak ránk. Maga Drégely várának kapitánya tartott nekünk fegyver– és viseletbemutatót, miközben mesélt a régi idők harci praktikáiról és a katonaéletről. A gyerekek kipróbálhatták milyen nehéz is egy láncing, mennyire véd a sisak egy kardcsapástól, és eldönthették, hogy kinek lehetett hatékonyabb fegyverzete, a magyaroknak vagy a törököknek. Még ebéd előtt megnéztünk két rövidfilmet, melyből megismerhettük a korabeli települések történetét, valamint fontos információkat hallhattunk Szondi Györgyről és embereiről, akik utolsó vérükig védték a várat a török túlerővel szemben. Sajnos a szemerkélő eső miatt a várromhoz már nem tudtunk felmenni, de kárpótolt bennünket a finom lángos és palacsinta, amelyet ott helyben sütöttek nekünk a kedves dolgozók.
A történelmi lecke után meglátogattuk Nagymaroson a Törökmezői Állatparkot, ahol még egy fehér pávát is megcsodálhattunk és közös fotót készíthettünk egy lámával. Szerencsére időközben kisütött a nap is, így egy kis fürdőzés a medencében még pont belefért vacsora előtt a programba. És ha már egyik fő célunk a környezeti nevelés, hát levetítettük a Vad Magyarország című filmet a táborozóknak. A gyerekek nagyon figyeltek, hiszen másnap számot kellett adniuk a látottakból egy kvíz kérdéseinek helyes megválaszolásával. A sötétedés meghozta a kedvet a számháborúhoz is, végül ezzel a „csatározással” zártuk a tábor utolsó estéjét.
A gyerekek egész héten készítették a természettel és a környezetvédelemmel kapcsolatos kisfilmeket, ezeket tárták elénk még péntek délelőtt. A heti feladatok összesített pontszámai alapján megalkottuk a csapatok (vagyis az egyes szobák lakói) rangsorát, akik ezen sorrend alapján jutottak hozzá a jobbnál jobb ajándékokhoz, valamint átadtuk a különdíjakat is (pl. a hét során a legtöbb könyvet elolvasó diáknak). A kapott értékelések alapján a legtöbben azt válaszolták, hogy szeretnének jövőre is eljönni az olvasótáborba. Rajtunk nem fog múlni!
