Írta: Rigláné Berczeli Mária
Amikor Mikolasek Zsófia megkért, hogy írjak erről a témáról, elgondolkodtam, és azt írtam vissza Zsófinak, hogy fogalmam sincs. Meglepetésként ért ez a dolog. Küldtünk egymásnak egy- két mosolygó emotikont és megkérdeztem, hogy melyek voltak a szempontok, amelyek miatt az én könyvtáramra gondoltak. Azt válaszolta, hogy a megyei könyvtárban azt látják, hogy ”pörög a könyvtár”. Erről a pörgésről írhatnék. Nos, akkor egy kicsit arról, hogyan is kezdődött ez a pörgés.
2019-ben, amikor már másfél éve nyugdíjas voltam a 40 év komáromi könyvtárosság után, telefonon megkeresett az akkori polgármester, hogy a Gyesre menő kolléganő helyett elvállalhatnám a könyvtárosságot a faluban. Éppen a Mátrában voltam túrázni, mikor a felkérés utolért. Egy hetet adott, hogy eldöntsem, vállalom- e, és „mi az a pénz” amennyiért megtenném. Majd te rendbe teszed a könyvtárat, mondta.
Bevallom jól esett ez a felkérés, éreztem magamban annyi tapasztalatot, tudást a komáromi könyvtáros évek után, hogy elvállaltam. Komáromban a 40 év alatt a 12 fős intézményben minden munkakörben dolgoztam, és vezetőként mentem nyugdíjba. Nem csak a szakmaszeretet, hanem a lokálpatriotizmus is motivált. Az anyagi oldalát ismeritek, de nem is ez volt a fő szempont. Hivatástudatból dolgozik a legtöbb könyvtáros. Én heti 20 órában.
Nagyon könnyű volt az átállás, ismerős közeg, ugyanaz a TextlLib rendszer, az emberek ismerete, készséges kollégák a KSZR-ben. A községben több civil szervezetnek is tagja, a nyugdíjas klub vezetője voltam már ekkor. A művelődési házban is váltás volt. Átmenetileg a könyvtár volt az egyetlen kulturális intézmény, amely rögzített nyitva tartással a lakosság rendelkezésére állt.
Ami kihívást jelentett, az a munkaidőm és a nyitvatartási idő egybeesése volt. Míg az előző helyemen mindenkinek meg volt a saját munkaterülete, itt minden részfeladat az enyém, ráadásul nyitvatartási időben. A betérő olvasók igénylik a beszélgetést, a figyelmet, vannak olyan belső munkák, amelyek elmélyülést kívánnak. Kölcsönzési időben szinte lehetetlen ezeket a munkákat végezni.
A másik, amivel szembesültem az az emberek köztudatában jelen lévő könyvtárról alkotott kép volt.
Ilyeneket hallottam nap-mint nap: Ugyan minek ide könyvtár? Járnak még egyáltalán könyvtárba az emberek? Nem olvasnak ma már a gyerekek csak a kütyükkel játszanak. Mindnyájan ismerjük ezeket a sztereotípiákat.
Az olvasók összetétele valóban meglepett. Főleg az idősebb korosztályba tartozó nők, akik a romantikus regényekért tértek be. Ők nem voltak sokan, de rendszeresen jöttek. Gyerek olvasó alig, a középiskolások szinte teljesen hiányoztak.
Az állomány gerincét az olvasói igényeket tükröző könnyed, romantikus – (főleg külföldi )irodalom )-tette ki. A klasszikus művek megvoltak, külön polcokon vagy a raktárba rejtve, de a mai modern kortárs írók egy-két kivétellel hiányoztak. A szakirodalom polcain, a régi kiadású könyvek foglaltak helyet. Újabb irodalom a pszichológia, az ezoterikus irodalom és a szakácskönyvek köréből került ki, tükrözve az olvasói igényeket.
A gyerekkönyveknél jobb volt a helyzet. Itt megfelelő volt a klasszikus és a mai kortárs gyermekkönyvek aránya, csak számarányukban volt kevés. Igaz, hogy olvasói ( szülői ) igény sem volt rá az elején.
Az ismeretterjesztő gyerekkönyvek között régi elhasználódott példányok voltak.
Amit célul tűztem ki magam elé:
Változtassak az emberek fejében berögzült könyvtárképen. Bebizonyítsam, hogy a könyvtár közösségek találkozó helye is lehet, a település dolgozószobájává válhat, teleházként is működhet, irodai szolgáltatásokat nyújthat. (Ebből Írtam szakdolgozatomat a felsőfokú kulturális menedzser képzésen anno 1998-ban.
Másik célom volt, hogy a gyerekeket bevonzzam a könyvtárba. A faluban 8 osztályos általános iskola, óvoda és bölcsőde működik. Velük és a szülőkkel kell kezdeni a munkát.
A harmadik cél az állomány rendbe tétele, ahogy a polgármester is megfogalmazta.
Beindult a munka. Mindjárt elsőként, a Digitális Jólét Program keretein belül oktatást szerveztem a nyugdíjas korosztálynak az okostelefon használat témájában. Ezt a lehetőséget még kétszer megvalósítottuk azóta. A DJP pályázat eszközei lehetővé teszik , hogy a könyvtárban irodai szolgáltatásokat is lehessen végezni: fénymásolás, nyomtatás, szövegszerkesztés, internethasználat.
Ezekkel is sokakat be lehet csalogatni a könyvtárba és láthatják az itt folyó munkát.
Felvettem a kapcsolatot az iskolával, óvodával és beindultak a csoportos látogatások.
Alig, hogy elkezdődtek a foglalkozások, sajnos megérkezett a Covid járvány és be kellett zárni a könyvtárat a látogatók elől. De minden rosszban van valami jó. A zárva tartás alatt én továbbra is dolgoztam és így lehetőség volt olyan belső munkákra, amit nyitva tartási időben nem lehetett elvégezni. Az állomány átvizsgálása, selejtezések előkészítése, a raktári rend rendbe tétele, a könyvtár kicsinosítása. Elindítottam a fapados kölcsönzést, így, ha kisebb mértékben is, de forgott az állomány. A nyitás után, már a megújult környezetben fogadhattam az olvasókat.
A KSZR-es rendezvény keretből gyerekműsorokat szerveztem a kicsiknek. Újra beindultak a gyerek foglalkozások, népmese órák. A felnőtteknek irodalmi műsorok jeles személyiségekkel történő beszélgetések például Endrei Judittal, vagy pszichológiai, közbiztonsági előadás a rendőrség szakemberével. Az iskolával nagyon jó a kapcsolat. Rendszeresen hívnak zsűri tagnak a szavalóversenyekre, irodalmi vetélkedőkre. Az alsós osztályok rendszeresen járnak könyvcserére, foglalkozásokra.
A civil szervezeteket is sikerült bevonzani. A mocsai népdalkör rendszeresen itt tartja foglalkozásait minden héten, a nyugdíjas klub vezetőségi ülései is itt zajlanak. A Mocsai Faluszépítő Egyesülettel és a nyugdíjas Klubbal közösen tartjuk A Szilveszteri túrát Mocsa táblától-Mocsa tábláig. A farsang farkán télűző jelmezes felvonulás van a falu utcáin. A nyári napforduló idején mese esttel egybekötött tűzugrást rendezünk a község apraja-nagyjának a könyvtár melletti területen A Ezek az alkalmak a könyvtártól indulnak és ott érnek véget az udvaron található fedett részen a kemencénél , ami alkalmat ad egy kis vendéglátásra. Zsíroskenyér, fánk, tea, szilveszterkor forralt bor.
Ezek mind a civil segítők összefogásával és az Önkormányzat támogatásával valósulnak meg.
Elkészült a Megyei Önkormányzat pályázatának köszönhetően a község identitás filmje, a forgatás koordinálásával engem, mint könyvtárost bízott meg a polgármester.
Ez a munka már a helytörténeti, helyismereti munka témakörébe tartozott, ahogy a faluban élő, mocsai képeslapokat gyűjtő lelkes személy előadása is prezentáció keretében.
Ezek a képeslapok digitalizált módon a könyvtárban is megtalálhatók.
Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. évfordulója alkalmából emléktáblát avattunk a könyvtár falán. A mocsai vonatkozás felkutatása is a helyismereti gyűjtemény anyagából készült. Csokonai 1798. március 18-án járt Mocsán és itt írta a ”Fekete pecsét” című versét.
Az a tény, hogy több civil szervezet tagja is vagyok, lehetőséget ad arra, hogy a könyvtár és a művelődési ház rendezvényeire mindig legyen egy-egy célcsoport, akiknek a rendezvények szólnak, így legyen közönség az érdeklődő emberekből.
A héten kezdődik a Népdalkör mentorálása, ahol népdaltanítás és hangszerbemutató részesei lehetünk avatott szakemberek segítségével. Ennek is a könyvtár ad otthont.
A 2023-as évben indítottuk a művelődés szervező kolléganővel közösen a papírkosár fonó szakkört, ahol a pályázatot Ő írta, a résztvevők szervezését én végeztem a nyugdíjas klub tagjaiból . Egy kis kiállítást is készítettünk már a munkákból. Ugyan így zajlik a Megyei Levéltár 3 előadásból álló foglalkozása, a családfa- és a helyismereti kutatás témakörében.
Nagyon hasznosnak bizonyult az ilyen összefogás. Én tulajdonképpen csak teszem a dolgom könyvtárosként és kulturális menedzserként is.
A helyi újságban rendszeresen közzé teszem a könyvtár történéseit, programjait. A Facebook is nagy segítség ebben.
A díjban az Önkormányzat támogatása is benne van. Azzal, hogy biztosítja a megfelelő könyvbeszerzési keretet, a megyei ellátórendszer összegén felül. Ez teszi lehetővé, hogy mindig friss, az olvasók igényeit figyelembe vevő könyvekkel várjam a látogatókat. A központi helyen lévő impozáns épület teret ad a kisebb közösségek találkozó helyeinek is.
Könyvtárosként jóleső érzés, hogy ebben a faluban a kultúra nem sokadrangú, hanem a megfelelő helyen kezelt kérdés az Önkormányzat részéről.