Táncsics Mihály születésének 220. évfordulóján

Írta: Stancsics Erzsébet

Idén ünnepeljük Táncsics Mihály születésnek 220. évfordulóját. Még kimondani is nagy ez az idő-távolság, amikor Ácsteszéren, ebben a kicsi bakonyalji faluban világra jött a magyar történelem nagy alakja, az 1848-as szabadságharc szellemi vezére! Eredeti neve Stancsics Mihal volt, egy horvát apa és tót anya gyermekeként, mégis a legnagyobb magyarjaink közé sorolhatjuk. Névváltoztatása 1848-ra esett, abból a családi okból, hogy kislánya nehezen tudta kiejteni ezt a nevet.

Kiemelt kép: A festőművészek és Stancsics Erzsébet. Fotó: Borbély Ilona

Bár egyre kevesebbet hallunk életéről, munkásságának jelentőségéről, politikai írásainak súlyáról, szülőfalujában, Ácsteszéren minden évben megemlékeznek róla. Ez a kerek évforduló indította el azt az ötletet, hogy idén rendhagyó módon ünnepeljenek. A falu vezetősége és a Táncsics Mihály Könyvtár örömmel fogadta el Simon M. Veronika székesfehérvári festőművész ajánlatát, hogy tanítványaival megfestik Ácsteszér nevezetességeit, régi épületeit, gyönyörű tájait, több száz éves fáját, páratlan növényvilágát. Az ötletet tett követte, és hosszú hónapok egyeztetése után összeállt a csapat és a tett: július 7-én, vasárnap megérkeztek a vendégek teljes felszereléssel a helyszíni festéshez.

A falu vezetősége és apraja-nagyja mindenről gondoskodott, ami lehetővé tette a kényelmet, a komfortérzetet, a technikai feltételeket a művek elkészítéséhez. A bőséges villásreggeli után autókkal szállították a művészeket a témául választott helyre, székekről, hűtött italokról, napernyőről gondoskodtak. Folyamatosan jártak a művészek között, a levegőből drónnal fotózták a készülő képek fázisait, majd végül a téma tárgyát és az elkészült képpel együtt. Enyedi Béla pillanatok alatt bekeretezte a még friss, ragadós képeket. Amikor mindenki végzett a festéssel, újra összegyűltünk a felújított Polgármesteri Hivatalban a rendkívül finom ebédre, amelyet a helyi óvoda szakácsai készítettek számunkra – mint mindig – mesterfokon.

Mivel a helybéliek közül mindenki szerette volna tudni, honnan jöttek a művészek, az alábbiakban én is felsorolom:

  • Simon M. Veronika kunstmeister, SMV 2000 Festőtanoda alapítója és mestere, Székesfehérvár                      
  • Szamosi Mariann és Matuz Péter, Sárkeresztes
  • Szendrői Margit és Huber Tibor, Budapest
  • Lővey Györgyi és P. Tóth Lujza, Győr
  • Csáky Krisztina és Tavaszi Papp Beáta, Fonyód
  • Szemenyei Éva,  Kisfalud
  • Kéry Maja, Székesfehérvár
  • Joó Nemes Terézia, Szabadegyháza
  • Hercegh Teréz, Balassagyarmat
  • Tóth Márta, Siófok
  • Enyedi Béla (zeneszerző, gitárművész), Székesfehérvár
  • Stancsics Erzsébet, (író, költő, a Táncsics család leszármazottja) Budapest
Az Áldás együttes műsora a rendezvényen

Ebéd után átsétáltunk a Művelődési Házba, ahol Vuts Norbert polgármester úr köszöntötte a vendégeket és egyenként átvette tőlük a falunak adományozott képeket. Meghallgattuk Simon M. Veronika, Ácsteszér díszpolgára beszédét, majd a Táncsics emléktábla leleplezése után Vuts Ádám szavalatát, Enyedi Béla megzenésített versét, valamint Stancsics Erzsébet, Ácsteszér díszpolgára megemlékezését Táncsics Mihályról. Végül felolvasta a 93 éves Szántai Sándor, Ácsteszér díszpolgára Táncsicsról írt versét, aki kora miatt már nem vállalkozott az utazásra. Meghallgattuk Liebmann Károly előadását Ácsteszér múltjáról, akinek már a nagyszülei is itt éltek. A délutáni programot az Áldás együttes másfél órás műsora zárta.

 Úgy vélem, ennél szebb, maradandóbb tiszteletadás csak itt, Ácsteszéren, Táncsics szülőfalujában történt a 220. születésnapon. Jó, hogy van mindig hűséges, visszatérő ember, bármi is éri a hazát, a szülőhelyet, a szülőházat! A föld, Táncsics szülőföldje mindenkorra itt marad, mert őrzi az emlékezés, a tiszteletadás, a közös hazaszeretet. Erre a napra az örömfestés szabadcsapatai jöttek össze a szülőfalu mai utódaival, hogy rendhagyó módon, együtt ünnepeljenek az emlékezetes napon.

Köszönjük Ácsteszér vezetőségének és minden lakosának ezt a találkozást!

 

Hozzászólás