Írta: Fábián ildikó
Rendszeres KSZR-es programjaink közé tartozik a KemGuru olvasótábor, melyre idén augusztus 7-11. között került sor a legtöbb gyerek számára már jól ismert pilismaróti helyszínen. A szerencsések, akik részt vehettek a táborban, ügyesen töltötték ki a 2023 márciusától júniusig (havonta) a honlapunkon is megjelenő, utazással kapcsolatos kvízünk feladatlapjait. És hogy ezt a vonalat vigyük tovább, ehhez a tematikához illően szerveztük le a programokat is.Mivel ezúttal is érkeztek új „arcok” a csapatba, Mikolasek Zsófia táborvezető egy – szó szerint – bemelegítő játékkal indította az ismerkedést az első napon, hiszen az évszakhoz képest szokatlanul hideg volt az idő. Hogy ellensúlyozzuk a komor időjárást, ebéd után elutaztunk egy kicsit Japánba Eszes Rita író segítségével, aki az ott töltött diákéveiről mesélt a gyerekeknek. A magával hozott „ereklyéket” (pl. várostérkép, telefonkártya, újság) mindenki megvizsgálhatta, a róka-álarcokat és a kimonót pedig fel is próbálhatta. Rita még egy kis játékra is felkérte a gyerekeket, akik mindenféle random szavakból egy egészen fordulatos és vidám mesét állítottak össze.
Másnapra már pár fokkal melegebb lett, de a gyerekek nagy bánatára a medencében pancsolásra még várni kellett. Ezért megpróbáltuk őket másként lekötni és kiosztottuk az időközben megalakult csapatoknak a heti feladatokat: forgatniuk kellett egy kisfilmet, melyben az utazás vagy az ezzel kapcsolatos veszélyek álltak a középpontban; meg kellett oldaniuk egy több részből álló kvízt könyvek segítségével; el kellett készíteniük egy nevezetes épület makettjét pusztán a táborban található anyagok felhasználásával. Délután Kácsor Zoltán író érkezett hozzánk és elrepülhettünk vele a képzelet szárnyán Dínómdánomba. Megismerhettük a történet 3 főszereplőjét és kaptunk egy kis ízelítőt a rájuk váró kalandokból is. Sötétedés után pedig elrepültünk a csillagok közé, hiszen Moczik Csaba amatőr csillagásszal felfedezhettük a tejutat és a benne található csillagképeket is.
Szerdán a délelőtt némi kézműveskedéssel telt, hiszen a táborlakók minden évben nagyon szeretnek ékszereket készíteni (még a fiúk is). Majd Eöry Brigitta, a Jane Goodall Intézet önkéntese mesélt erről a nagyszerű asszonyról és a csimpánzokkal végzett munkájáról. A gyerekek azt is kipróbálhatták egy rövid időre, milyen majomnak lenni, hiszen ügyességi és memóriajátékkal tesztelhették a képességeiket (elárulom: a csimpánzok nyertek). Vacsora után kezdetét vette a társasjáték-party, kicsik és nagyok külön-külön és együtt is élvezték a Csernátoni Bernadett kolléganőnk által hozott játékgyűjtemény nyújtotta vidám perceket.
A negyedik nap mindig a kirándulásé! Ezúttal kicsit merészebb útra vállalkoztunk, hiszen átkeltünk komppal a Dunán Visegrádról Nagymarosra. Meglátogattuk Zebegényben a Hajózástörténeti Múzeumot, ahol az alapító lánya, Farkas Judith tartott nekünk egy kis ismertetőt édesapja és a saját vízi élményeiről, valamint a kiállított tárgyak eredetéről. A csapat minden tagja kívánhatott valamit a varázserejű sámánbot megérintésével, majd a túra végén még egy valódi gyémántot is megkereshettek az udvaron.
E remek program után busszal gyorsan áthajtottunk Kismarosra, hogy még időben fel tudjunk szállni a Királyrétre induló erdei kisvasútra. A gyönyörű fás területeken és Szokolya belvárosában egyaránt közlekedő szerelvény igazi különlegességként hatott ránk. A végállomásról egyenesen a Hiúz Látogatóközponthoz indultunk, amelynek szabadtéri játékokkal és padokkal tarkított parkjában elköltöttük szendvicsebédünket. A kirándulás „informatív” része bent a házban folytatódott, ahol Potyó Imre mesélt nekünk a Duna-Ipoly Nemzeti Parkról, az ott munkálkodó erdészekről, vadászokról és természetőrökről, valamint a központ nevét adó, a Börzsönyben közel 20 éve magányosan élő hiúzról. Az interaktív kiállítás kipróbálása nagyszerű szórakozást nyújtott a gyerekeknek, akik közül néhányan a visszafelé vezető úton még el is bóbiskoltak a buszon. A Visegrádra induló kompra várva még volt idő fagyizni, emlékérmet gyártani és megvitatni, hogy vacsora után ki kinek a csapatába kerül majd a számháborúnál.
Pénteken reggeli után a táborlakók még leforgatták az utolsó jeleneteket a videókhoz, befejezték az alkotásokat és leadták az elkészült feladatlapokat. Az elért pontok összesítése után kiosztottuk az ajándékokat (köztük az utazással kapcsolatos könyveket is), majd eljött az idő, hogy a bátrabbak belemerészkedjenek az addigra már egy kicsivel melegebb vizű medencébe. Az utolsó közös ebédünk után pedig már mindenki(?) a szülők érkezését várta, hogy elmesélhessék azt a rengeteg élményt, amit egy hét alatt összegyűjtöttek. Hogy mi lesz a jövő évi tábor tematikája? Várjuk a javaslatokat!