Az ország első Táncsics-szobrának története Táncsics Mihály halálának 137. évfordulójára

Az írást készítette a korabeli sajtó hírei alapján:  Borbély Ilona

„Az egész nemzet díszére szolgálandó mellszobor” (1)

Táncsics Mihály mellszobra Ácsteszéren
Fotó: kozterkep.hu

„Gyengéd kezek virágokkal vegyék körül
annak szobrát, aki életében
csak a tövisek szúrását érezte.”(2)

 Hazánk első Táncsics-szobrát Ácsteszéren, a szülőfaluban állították fel 1886-ban, Táncsics Mihály halálát követően két évvel. Az ideutazók és az átutazóban lévők körüljárva az emlékművet megtudhatják, hogyan, ki és mikor állíttatta, kik az alkotók. Közadakozásból emelte a Központi Táncsics-bizottság 1886. október 10-én, mintázta Andrejka József, ércbe öntötte Blahó Pál Budapesten.

„Az ország első Táncsics-szobrának története Táncsics Mihály halálának 137. évfordulójára” bővebben

Táncsics Mihály születésének 220. évfordulóján

Írta: Stancsics Erzsébet

Idén ünnepeljük Táncsics Mihály születésnek 220. évfordulóját. Még kimondani is nagy ez az idő-távolság, amikor Ácsteszéren, ebben a kicsi bakonyalji faluban világra jött a magyar történelem nagy alakja, az 1848-as szabadságharc szellemi vezére! Eredeti neve Stancsics Mihal volt, egy horvát apa és tót anya gyermekeként, mégis a legnagyobb magyarjaink közé sorolhatjuk. Névváltoztatása 1848-ra esett, abból a családi okból, hogy kislánya nehezen tudta kiejteni ezt a nevet.

Kiemelt kép: A festőművészek és Stancsics Erzsébet. Fotó: Borbély Ilona „Táncsics Mihály születésének 220. évfordulóján” bővebben